Német páncélvadászok |
Nashorn SdKfz. 164
A németek minden áron igyekeztek nagyobb mennyiségű páncélvadászt szolgálatba állítani a keleti fronton, és ezért számos rögtönözve kifejlesztett harcjárművet rendszeresítetek. A 88-mm-es Pak 43 páncéltörőágyú számára a Pz. IV harckocsi alvázán alakítottak ki különleges fegyverhordozó járművet. A Nashorn névre keresztelt típus első példányai 1943-ban léptek szolgálatba. Gyártását 1944-ben leállították. Az igen nagy teljesítményű ágyú ütőképes fegyverré tette a Nashorn-t, de a számára kitűzött feladat ellátásához túlságosan nagy célfelületet mutatott ellenfeleinek. Az új páncélvadász túlságosan magas volt, ezért csak körülményesen lehetett álcázni, s ezt a problémát tovább súlyosbította a szegényes páncélzat, mert egyedül a jármű vezetője élvezett teljes páncélvédettséget. A Nashorn-t ezért, a többi páncélvadásszal ellentétben, elsősorban távolharc-fegyverként használták. Összesen 6, egyenként 30 Nashornnal felszerelt nehéz páncélvadász zászlóaljat (sPz.Jagd.Abt.) hoztak létre, melyek mindegyik fronton megfordultak (az 552. például 1944-ben Olaszországban harcolt). TECHNIKAI ADATOK · Hossz: 8,44 m · Szélesség: 2,87 m · Magasság: 2,65 m · Súly: 24 380 kg · Legénység: 5 fő · Fegyverzet: egy 88 mm-es Pak 43 ágyú, egy 7,92 mm-es MG34 géppuska · Motor: 265 LE-s Maybach HL 120 benzinmotor · Sebesség: 40 km/h (úton) · Hatótáv: 210 km · Páncélzat: 10-30 mm Jagdpanzer 38(t) Hetzer
A harckocsialvázra épített, kiválóan sikerült Stug III rohamlöveg adta az ötletet egy könnyű páncélvadász jármű kifejlesztéséhez. 1942-ban leálltak a Panzer 38(t) gyártásával, de alvázát továbbra is előállították a cseh üzemek. Több más modellhez hasonlóan ez képezte később a Hetzer páncélvadász alapját is. A típust 1943-tól gyártották, a gyalogság támogatására és páncélvadászként is bevetve azt. A nehéz harckocsikon kívül minden más páncélos jármű ellen alkalmazható volt, alacsony építése és döntött páncélja képezték legnagyobb előnyeit, hátrányai a löveg kis mozgathatósága és a rossz belső elrendezés voltak. 1945-ben már 75 mm-es L/70-es löveggel szerelték. Csehszlovákiában a háború után is gyártották, a svájci haderőben a 70-es évekig rendszerben állt. TECHNIKAI ADATOK · Hossz: 6,25 m · Szélesség: 2,63 m · Magasság: 2,10 m · Súly: 16 000 kg · Legénység: 4 fő · Fegyverzet: 1 db 75 mm-es PaK 39 L/48 ágyú, 1 db 7,92 mm-es MG 34 géppuska · Motor: Praga EPA TZJ 6 hengeres; 125 LE · Sebesség: 39 km/h (úton) · Hatótáv: 180 km · Páncélzat: 8-60 mm Jagdpanzer IV
A Stug III rohamlöveg felváltása céljából 1944 elejétől kezdték gyártani a Jagdpanzer IV páncélvadászt. Az eredeti elképzelés szerint a Panzer IV alvázára a Panther harckocsik 75 mm-es StuK 42 L/70-es lövegét szerelték volna. Ezt az elképzelést hevesen ellenezte Guderian tábornok, szerinte a tankok gyártása lett volna az elsődleges, ezért az új jármű a Guderian kacsa gúnynevet kapta. A gyártás elején kiderült, hogy a Pantherek lövegét át kell alakítani a beépítéshez, ezért átmenetileg 75 mm-es L/48-as löveggel szerelték a járművet, ami a StuG IV nevet kapta. Ezután ismét egy átmeneti megoldás, a 75 mm-es KwK 40 L/48-as löveg következett, majd a véglegesnek szánt verzió, a néha Panzer IV/70-nek nevezett páncélvadász. (Ennek is volt eltérő futóművű változata.) A sokféle módosítás is jelezte, hogy kissé kapkodva tervezték, de félelmetes fegyvere miatt igen hatékonynak bizonyult, főleg a gyengébb szövetséges tankok ellen vált be. Alacsony felépítésű, de kissé orrnehéz, és a terepen bizonytalan mozgású jármű volt. TECHNIKAI ADATOK · Hossz: 8,65 m · Szélesség: 3,28 m · Magasság: 1,96 m · Súly: 25 800 kg · Legénység: 5 fő · Fegyverzet: 1 db 75 mm-es StuK 42 L/70 löveg, 1 db 7,92 mm-es MG 34 géppuska · Motor: 1 db 12 hengeres Maybach HL 120 TRM; 300 LE · Sebesség: 40 km/h (úton) · Hatótáv: 210 km · Páncélzat: 20-80 mm
Jagdpanzer V Jagdpanther
A német hadvezetés 1943-ban adta ki az utasítást egy olyan páncélvadász megtervezésére, mely elbírja a 88 mm-es páncéltörő ágyút. Erre a célra a Panther harckocsik alvázát vették igénybe. A kor követelményeihez képest vékony páncélzattal vették körül a löveget, de a jármű alacsony kiképzése és döntött falai mégis jó védettséget eredményeztek. Az erős motor segítségével a mozgékonyságot is megfelelő szinten tudták tartani. A Jagdpanthernek egy nagy hiányossága volt: mindössze 382 darabot tudtak készíteni 1944 februárja és 1945 áprilisa között a légitámadásoktól sújtott német üzemek. Ahol viszont megjelent, a kevés Jagdpanther félelmetes ellenfélnek bizonyult, többek között a magyarországi harcokban is. TECHNIKAI ADATOK · Hossz: 9,85 m · Szélesség: 3,28 m · Magasság: 2,72 m · Súly: 45 500 kg · Legénység: 5 fő · Fegyverzet: 1 db 88 mm-es Pak 43/3 L/71 ágyú, 1 db 7,92 mm-es MG 34 géppuska · Motor: 1 db 12 hengeres Maybach HL 230 P30; 700 LE · Sebesség: 46 km/h (úton) · Hatótáv: 210 km · Páncélzat: 17-80 mm
Jagdpa
A Jagdtiger tipikus példája a német hadiipar háború végi kapkodó fejlesztéseinek. Alapját a Tiger II (közismert, bár hivatalosan nem használt nevén: Királytigris) képezte, melynek alvázára elképesztő erejű 128 mm-es löveget szereltek. Hiába volt hatékony a fegyverzet, a monstrum súlyát egyetlen német híd sem bírta el. A nagy tömeggel rendelkező páncélvadász emellett igen sebezhető volt oldalról és hátulról, de kiváltképpen a levegőből jövő támadásokkal szemben. Közúton még elfogadható sebessége terepen 17 km/h-ra csökkent, fogyasztása viszont kilométerenként elérte az 5 litert. Mindezek tetejébe mindössze 38 lőszert tudott szállítani. Támadó hadműveletekre alkalmatlannak bizonyult, de védekező harcok során gyakorlatilag minden ellenséges járművet meg tudott semmisíteni - ha eljutott a harctérre. 1944-ben és 1945-ben összesen 77 darab készült belőle. Gyártása során a Henschel-féle felfüggesztést az egyszerűbb Porsche-változatra cserélték, az utolsó 26 darabot pedig csak 88 mm-es löveggel tudták leszállítani. TECHNIKAI ADATOK · Hossz: 10,65 m · Szélesség: 3,63 m · Magasság: 2,82 m · Súly: 71 700 kg · Legénység: 6 fő · Fegyverzet: 1 db 128 mm-es PaK 44 L/55 ágyú, 1 db 7,92 mm-es MG 34 géppuska · Motor: 1 db 12 hengeres Maybach HL 230 P30; 700 LE · Sebesség: 38 km/h (úton) · Hatótáv: 170 km · Páncélzat: 30-250 mm Ferdinand SdKfz. 184
Német páncélvadász konstrukciója a Pz-VI. és Pz. VI/II. Porsche-féle változatából eredt. A nehézharckocsira kiírt pályázatra a Henschel és a Porsche cég tervei közül a gyártás és a javítás tekintetében egyszerűbb Henschel-változatot fogadták el. Az elkészült 91 Porsche-futóművet torony nélküli páncélosvadásszá alakították át. Zárt, 200 milliméteres homlokpáncélú felépítményben 1 nagy teljesítményű, L/71 csőhosszú 88 milliméteres páncéltörő ágyú kapott helyet. Tervezője keresztnevéről Ferdinandnak, hosszú lövege alapján később hivatalosan Elefantnak nevezett páncélvadászokat. Hitler megkövetelte, hogy az új harcjármű már a szovjet fronton tervezett 1943-as támadásban is részt vegyen, ezért a fejlesztési munkálatokat túlságosan is siettették. Ennek következményeként, amikor a kurszki csatában bevetették őket, számos jármű lerobbant a csatatéren, míg mások megfelelő páncélzat híján, valamint nehézkes mozgásuk miatt a szovjet tüzérek könnyű prédájává váltak. Tetézte a bajokat, hogy az Elefant nem rendelkezett géppuskával, így semmivel sem védekezhetett a szovjet gyalogság ellen, amely robbanótöltetekkel könnyen megbéníthatta a járműóriásokat. A túlélőket védőgéppuska felszerelése után Olaszországban alkalmazták., ahol megbízhatatlanságuk és az állandó alkatrészhiány biztosította, hogy ne számítson igazán hatékony harcjárműnek. TECHNIKAI ADATOK · Hossz: 8,13 m · Szélesség: 3,38 m · Magasság: 2,99 m · Súly: 65 000 kg · Legénység: 6 fő · Fegyverzet: 88 mm-es Pak 43/1 (L/71) harckocsiágyú, 2 db 7.92 mm-es MG 34 gépfegyver · Motor: 2db összesen 530 LE-s Maybach HL 120TRM benzinmotor · Sebesség: 20 km/h (úton) · Hatótáv: 153 km · Páncélzat: elől 200 mm, oldalt 80 mm, hátul 80 mm |