Történelem portál

Szovjet önjáró lövegek

BM-13 'Katyusa'

Közvetlenül a háború előestéjén, 1941. június 20-án kezdődött meg a reaktív sorozatvető fegyverek nagyüzemi gyártása. Már 1928-ban folytak kísérletek 82 mm-es rakétával, ennek lőtávolsága 5-6 km volt. Később, 1930-ban kezdték meg az RSZ-82 repesz- és az RSZ-132 repesz-romboló töltetű típusok gyártását. Az 1937-ben kialakított 82 mm-es rakétákat vadász-, a 132 mm-es átmérőjű fegyvereket pedig bombázó repülőgépeknél kívánták alkalmazni. A szárazföldi csapatok számára is megindultak a fejlesztések többsínes indítószerkezetek megalkotására. 1938-ban elkészült a két mintapéldány 3 tonnás gépkocsira szerelve. Később módosították a fegyvert, és a 132 mm-es rakétákkal 8 km-es hatótávolságot értek el. Az indítószerkezet nagyon egyszerű volt. A vezető sínkötegekre 16 rakétát lehetett elhelyezni. A kötegeket emelő- és forgatómechanizmus mozgatta. A rakétalövedékeket indítás előtt felerősítették a sínekre, majd a hordozó gépkocsi kabinjából a villamos berendezés egyenként indította a rakétákat. A fegyvert 1939-ben átadták csapatpróbára, majd BM 13 néven rendszeresítették, és 1941. július 14-én az orsai vasúti csomópontnál vetették be először. A szovjet katonák által Katyusának becézett fegyvert a szemben álló csapatok Sztálin-orgonának nevezték. Későbbi módosítások után született meg a nagyobb teljesítményű és korszerű rakéta-sorozatvető BM 31. A sorozatvető hordozó járművei ZISZ–6 illetve amerikai Studebaker, Chevrolet, GMC, a későbbiekben ZISZ–151 típusú tehergépkocsik voltak.

TECHNIKAI ADATOK

·         Hossz: 6,06 m

·         Szélesség: 2,24 m

·         Magasság: 2,16 m

·         Súly: 5727 kg

·         Legénység: 3 fő

·         Fegyverzet: 16 db 132 mm-es M-13, 42,5 kg súlyú rakéta

·         Motor: 73 LE-s ZiS 5 6 hengeres motor

·         Sebesség: 50 km/h (úton)

·         Hatótáv: 180 km / 7800 m

·         Páncélzat: nincs